Történet mód
Pandemonium
John Martin Milton „Elveszett paradicsomának“ démonpalotáját képzeli el, láva fölött, sötét ég alatt.
- A pokolnak van fővárosa. Ez az.
- Az a kis alak jobbra lent? Sátán. A Louvre szerint egyetlen lehelettel emeli fel a palotát.
- Milton versében nem építik. „Mint a pára”, úgy száll fel a földből.
- Vörös lávafolyók világítják meg alulról.
- És ezek a pöttyök? Démonok. Hogy beférjenek, a költemény szerint összezsugorodnak.
- Füst zárul a tornyok fölé. Hatalmas, és valahogy levegőtlen.
- A nevet Milton találta ki: „minden démon”. Angolul a pandemonium ma egyszerűen káoszt jelent.
A Pandemonium John Martin 1841-es festménye, amelyen Sátán izzó lávatájék fölé emeli Pandemoniumot, a démonok palotáját Milton Elveszett paradicsomából; a párizsi Louvre tulajdona.
Mit ábrázol John Martin Pandemoniuma?
A palota hatalmas, az ég szinte fekete, alatta a föld tűztől izzik. John Martin a léptékkel teszi nyomasztóvá a Poklot. Az épület mintha mindent elnyelhetne maga körül, még a szélén álló apró alakokat is.
A téma Milton „Elveszett paradicsomából“ származik. A Pandemonium a palota, ahol a bukott démonok összegyűlnek. Martin oszlopokat, falakat és tornyokat ad az elképzelt helynek, hatalmas építészeti jelenlétté változtatva az irodalmi látomást.
Mi a Pandemonium Milton Elveszett paradicsomában?
Jobbra lent a Sátán áll az építmény előtt. A Louvre leírása szerint ő hívja létre a palotát. Apró mérete mellette feltűnő ellentét: egyetlen alak a nála sokkal nagyobb látványhoz kapcsolódik.
Vörös láva szeli át az alsó világot és veti színét a sötét építészetre. Veszélyes pompát ad az épületnek. A fény a palotához vonz, bár a környező tűz nyugtalanná teszi ezt a vonzalmat.
A szót Milton találta ki. Az Oxford University Press megjegyzi, hogy a pandemonium szó az Elveszett paradicsomban született a görög pan-, azaz ’minden’ előtaggal, és hogy Milton számára ez a pokol fővárosa volt. Az első énekben a palota nem évek alatt épül fel: hatalmas építmény emelkedik ki a földből, „akár egy kipárolgás”. A Louvre a festményt a költemény 710–719. soraihoz köti, és leírja, hogy a jobb előtérben álló Sátán egyetlen lehelettel teremti meg a palotát, amely az összes démon gyűlésének ad majd otthont. Kicsit később a költeményben a démonok, hogy beférjenek a csarnokába, a legapróbb alakokká zsugorodnak. (Oxford University Press)
Hogyan építette fel John Martin a jelenetet?
Az építmény alatt apró alakok változtatják a nagyságot a sokaság érzetévé. Látszik, hogy a hely lakott, de a lépték nem engedi, hogy egyének kerüljenek a figyelem középpontjába. A gyülekezet éppúgy az épületé, mint az alakoké.
Hosszú sorok és ismétlődő építészeti formák teszik rendezetté a látomást. Martin nem csak zűrzavarral teszi félelmetessé a Poklot. A palota fegyelme monumentális, szinte szertartásos jelleget ad hatalmának.
Hogyan került a Pandemonium a Louvre-ba?
Füst és sötétség nehezedik a távoli tornyokra. A kép nagy mélységbe nyílik, légköre mégis bezárhat. Martin együtt tartja az érzéseket: hatalmas tér és a benne rekedés nyomása.
Martin két ízben, 1824-ben és 1831-ben már metszetben is megörökítette a jelenetet, mielőtt átdolgozta volna erre a festményre, amelyet 1841-ben állított ki a Royal Academyn, ugyanabban az évben, mint párdarabját, A mennyei várost. A kígyókkal és sárkányokkal díszített keretet maga tervezte. Az első tulajdonos, a boltoni mérnök és mozdonygyártó Benjamin Hick a következő évben meghalt, a képet pedig 1843-ban Manchesterben eladták. Miután brit és amerikai gyűjteményeken ment keresztül, 2006-ban a Louvre vásárolta meg Pierre Belliot építész és felesége, Paule Marchaud hagyatékának felhasználásával. (Louvre)
A festmény azért nyugtalanít, mert nagyszerűsége csodálatra hív. Martin pompás formát ad a gonosz birodalmának, majd ránk hagyja a vonzerő mérlegelését. Szépség és hatalom uralhatja a figyelmet anélkül, hogy bizalmat érdemelne.
A részletek egy pillantásra
Források és további olvasnivalók
- Pandemonium — Louvre
- A művész életrajza: John Martin (Wikipédia, angolul)
- Pandemonium (Wikipédia, angolul)
Böngésszen minden festménytörténetet · Gyakran ismételt kérdések