Történet mód
Pompeji végnapja
Hamu hullik és szobrok omlanak le, miközben a családok menekülni próbálnak. Brjullov a túlélésért küzdő emberek döntésein keresztül mutatja be Pompeji pusztulását.
- A Pompeji pánikba tör a vörös égbolt alatt.
- Egy család összekapaszkodik a bal alsó sarokban.
- Egy elesett nő fekszik szétszórt ékszerei mellett.
- Villám világítja meg a tetőről lezuhanó szobrokat.
- A Vezúv az egész horizontot vörösre színezi.
- Egy fehér ruhás férfi szent edényeket visz át a tömegen.
- A családok még mindig egymásért nyúlnak az összeomláson belül.
A Pompeji végnapja Karl Bryullov 1833-as festménye, amely Pompeji lakóit ábrázolja, amint menekülnek a Vezúv i. sz. 79-es kitörése elől, miközben épületek és szobrok omlanak le körülöttük; a szentpétervári Állami Orosz Múzeumban látható.
Brjullov a Vezúv Kr. u. 79-es kitörését ábrázolja. Az 1833-ban festett mű egy ókori katasztrófát alkot újra a képzelet segítségével, nem a művész által látott eseményt örökít meg.
Hat és fél méternyi vászon egyetlen katasztrófának szentelve, és Bryullov az arcokra fordítja, nem a vulkánra.
A festmény ábrázolása
Az ég az első, amit észreveszel: a Vezúv vörösre festette az egész horizontot, és a villámlás kiemeli a tetőket. A város már elveszett.
Ezután a kép az emberekre szűkül. Bryullov a pánikot egy sor apró, konkrét döntésként festi — kit cipelnek, kit húznak, ki állt meg.
Az emberek az összeomlásban
A család az alsó bal sarokban összebújik. A közelben egy nő hever el, ékszerei szétszórva a köveken, már menthetetlenül.
Egy fehérbe öltözött férfi szent edényeket visz a tömegen át. Mások egyszerűen csak nyúlnak egymás után, ami a festmény valódi témája.
Katasztrófa operai léptékben
Szobrok dőlnek le a tetőről a lángoló ég ellen, és az építészet szétesik ugyanabban a képkivágásban a testekkel. Bryullov a romlást színházi módon rendezi be, majd megtagadja, hogy távolságot teremtsen.
A festményt a helyszínen tanulmányozták: ellátogatott a pompeji ásatásokra, és a ténylegesen a hamuból kiásott anyagból dolgozott.
Miért hathat még ma is
A vörös fény mindenkit egyenlő vészhelyzetbe lapít. A rang, a szépség és az erő már nem számít, és a kép arról szól, ki ér el kihez.
Miért fontos A pompeji utolsó napja
Bryullov vászna egész Európában híressé tette, és az orosz romantika mérföldkővé vált, áthidalva a neoklasszikus kompozíciót és a teljes romantikus dráma között.
A Szentpétervári Állami Orosz Múzeumhoz tartozik.
Hat méter katasztrófa után a kezek újra és újra visszakerülnek a kezekbe.
A részletek egy pillantásra
Források és további olvasnivalók
- Pompeji végnapja — State Russian Museum
- A művész életrajza: Karl Bryullov (Wikipédia, angolul)
- Pompeji végnapja (Wikipédia, angolul)
Böngésszen minden festménytörténetet · Gyakran ismételt kérdések