Történet mód
Az utolsó vacsora
Krisztus bejelenti az árulást, és az apostolok döbbenettel, gyanakvással és félelemmel reagálnak. Leonardo az arcukon és gesztusaikon keresztül meséli el a történetet.
- A szoba perspektivikus vonalai Krisztusnál futnak össze.
- Krisztus bejelenti, hogy az egyik tanítvány elárulja őt.
- Krisztus mozdulatlanul ül az asztal közepénél.
- A bal oldalon lévő apostolok gesztusok láncolatában hátrálnak.
- Az árnyékban Júdás hátrahúzódik, és egy kis erszényt szorít.
- A jobb oldalon lévő apostolok felemelt kezekkel vitatkoznak.
- Leonardo száraz vakolatra festett. A felület már korán romlani kezdett.
Az utolsó vacsora Leonardo da Vinci 1495–1498 között készült falfestménye, amely azt a pillanatot ábrázolja, amikor Jézus már közölte tizenkét apostolával, hogy egyikük elárulja őt; ma is a milánói Santa Maria delle Grazie refektóriumának falán látható.
Leonardo nem egy étkezést fest. Azt festi, ami fél másodperccel azután történik, hogy egy mondat elhangzik, és hagyja, hogy tizenkét ember külön irányba reagáljon.
A festmény bemutatja
A szoba végzi az első munkát. A mennyezet és a falak visszahúzódó vonalai Krisztus feje közelében futnak össze. Már előre rá vagy irányítva, mielőtt eldöntöd, hogy nézel.
Aztán a mondat: egyedül egyetek fog elárulni engem. A festmény a pillanatot ábrázolja közvetlenül azután, miközben még az asztalon lefelé halad.
Négy csoport, négy reakció
Leonardo a tizenkét apostolt négy háromfős csoportra bontja, így a sokk láncként olvasható, nem tömegként. Bal oldalon visszahőkölnek, kezek emelkednek egy sor gesztusban.
Jobb oldalon felemelt karok fölött vitatkoznak, előrehajolva, hogy kiderítsék, kire gondolt. Senki sem tétlen; mindenki éppen reagál.
Júdás, már elkülönítve
Júdás visszahúzódik az árnyékba, miközben egy kis táskát szorít. Leonardo nem jelöli őt aurával vagy felirattal — csak a fény és a testtartás különítik el, ugyanabban a szoros csoportban, mint a többiek.
Krisztus továbbra is a központban marad, a kezek nyitva, az egyetlen nyugodt alak egy mozgással teli teremben. A kompozíció a nyugalmat a gravitációként olvastatja.
Egy mestermű, amely azonnal elkezdett tönkremenni
Leonardo temperával dolgozott száraz vakolaton, nem valódi freskóként, így lassan tudott javítani. A felület már életében elkezdett romlani, és ami megmaradt, annyira a konzerválás története, mint maga a festék.
Miért fontos az Utolsó vacsora
Megadta a reneszánsz narratív festészet sablonját: egyetlen pszichológiai pillanat, matematikailag szervezve, az érzelmet teljes egészében a gesztus hordozza. Nyugati kompozícióra gyakorolt hatása nehezen túlbecsülhető.
Jelenleg a milánói Santa Maria delle Grazie refektóriumának falán látható, ahol festették.
Egy mondat, és tizenkét ember különböző irányba megy.
A részletek egy pillantásra
Nézze meg élőben
Museo del Cenacolo Vinciano · Milan
Ellenőrizze a kiállított műveket, a különleges napokat és a belépési feltételeket.
Hivatalos látogatói információk ↗Források és további olvasnivalók
- Az utolsó vacsora — Museo del Cenacolo Vinciano, Milan
- A művész életrajza: Leonardo da Vinci (Wikipédia, angolul)
- Az utolsó vacsora (Wikipédia, angolul)
Böngésszen minden festménytörténetet · Gyakran ismételt kérdések