Everyday A Painting

Történet mód

Judit lefejezi Holofernészt

Artemisia Gentileschi · 1620 körül · Olaj vásznon · 146.5 x 108 cm · Uffizi Képtár

Judit és szolgálója leszorítják Holofernészt, miközben Judit kardot használ. Gentileschi a bibliai tettet nehéz testi küzdelemként jeleníti meg.

Artemisia Gentileschi: Judit lefejezi Holofernészt. Sötét szobában egy feltűrt ujjú nő a hajánál fogva megragad egy szakállas férfit, és kardot döf a nyakába, miközben a szolgálója az ágyhoz szegezi, a férfi vére pedig végigfolyik a fehér lepedőn.
Judit lefejezi Holofernészt, Artemisia Gentileschi, 1620 körül. Wikimedia Commons · Artemisia Gentileschi · Judit lefejezi Holofernészt · 1620 körül · Uffizi Galleries · Közkincs
  1. Két nő lefog egy ellenséges hadvezért. A kard már benne van.
  2. Feltűrt ujjak. A karkötőjén egyesek Artemiszt látják, akiről a festőnő a nevét kapta.
  3. Szolgálója, Abra leszorítja. Itt senki sem csak néz.
  4. A vér olyan messzire spriccel, hogy Judit saját mellkasát is beszennyezi.
  5. Kemény fény, fekete szoba. Nincs hová nézni, csak rájuk.
  6. Firenze megdöbbent. A nagyherceg fizetés előtt meghalt; Galilei szerezte meg neki a pénzt.

A Judit lefejezi Holofernészt Artemisia Gentileschi 1620 körül készült festménye, amelyen Judit és szolgálója az ágyán lefogja Holofernészt, az asszír hadvezért, miközben Judit karddal a nyakába vág; a firenzei Uffizi Képtár tulajdona.

Mit ábrázol a Judit lefejezi Holofernészt?

Judit és szolgálója leszorítják Holofernészt, miközben Judit kardot használ. Gentileschi a bibliai tettet nehéz testi küzdelemként jeleníti meg.

Judit könyvében a hősnő az ellenséges hadvezér táborába lép, hogy megmentse ostromlott népét. A festmény a történet erőszakos fordulópontját mutatja.

Miért festette Artemisia ilyen erőszakosnak Juditot?

Judit felgyűrt ruhaujjai és kinyújtott karjai láthatóvá teszik az erőfeszítést. Teste belehajol a cselekvésbe, nem marad kívül rajta.

A szolgáló is mindkét karját használja Holofernész visszatartására. Gentileschi aktív szerepet ad neki a szorosan összefonódó csoportban.

A leggyakoribb válasz Rómában kezdődik. 1611-ben Agostino Tassi festő, apja egyik munkatársa, megerőszakolta Artemisiát. Az ezt követő hét hónapos perben őt megkínozták; Tassit bűnösnek találták, és kényszermunkára vagy Rómából való száműzetésre ítélték, ám a büntetést sosem hajtották végre. A londoni National Gallery megjegyzi, hogy Judit-képeinek zsigeri erőszakosságát gyakran úgy értelmezték, mint Artemisia festékkel vett bosszúját, ugyanakkor figyelmeztet, hogy a per időnként háttérbe szorította a művészetéről szóló párbeszédet. Az Uffizi a festő szemszögéből is hozzátesz valamit: a vásznat Rómában fejezte be, ahol újra láthatta Caravaggio műveit. (National Gallery, London)

Hogyan komponálta meg Artemisia Gentileschi a jelenetet?

Fehér ágynemű fogja fel a fényt a testek alatt. A világos szöveten megjelenő vér egyértelművé teszi az erőszakot, nem csupán sejteti.

A sötét háttér eltünteti a környezet legtöbb részletét. A fény és az átfedő végtagok a három emberre és közös küzdelmükre összpontosítják a figyelmet.

Mi történt, amikor a festmény Firenzébe került?

Ez az 1620 körül festett változat az Uffizi gyűjteményébe tartozik. Különbözik Gentileschi másik, Nápolyban őrzött feldolgozásától.

Firenze nem állt készen rá. Az Uffizi szerint a díjat II. Cosimo de' Medici nagyherceggel egyeztették, aki 1621-ben, nem sokkal a vászon elkészülte után meghalt. Artemisia csak nagy nehézségek árán és barátja, Galileo Galilei segítségével jutott hozzá a pénzéhez. Amikor a festmény megérkezett, nyers naturalizmusa heves reakciókat váltott ki, és megtagadták tőle azt a megtiszteltetést, hogy a Képtárban kiállítsák. Ma mégis az Uffiziben függ, egy „Caravaggio és Artemisia” nevű teremben. (Uffizi Képtár)

Nézd újra a nők együttes erőfeszítését. Gentileschi a testek súlyán és ellenállásán keresztül teszi láthatóvá a hősnő eltökéltségét.

A részletek egy pillantásra

  1. Két nő lefog egy ellenséges hadvezért. A kard már benne van.
  2. Feltűrt ujjak. A karkötőjén egyesek Artemiszt látják, akiről a festőnő a nevét kapta.
  3. Szolgálója, Abra leszorítja. Itt senki sem csak néz.
  4. A vér olyan messzire spriccel, hogy Judit saját mellkasát is beszennyezi.
  5. Kemény fény, fekete szoba. Nincs hová nézni, csak rájuk.
  6. Firenze megdöbbent. A nagyherceg fizetés előtt meghalt; Galilei szerezte meg neki a pénzt.

Források és további olvasnivalók

Fedezz fel egy másik festményt

Böngésszen minden festménytörténetet · Gyakran ismételt kérdések