Történet mód
1808. május harmadika
Egy fehér inges férfi felemeli karjait a kivégzőosztag előtt. Goya őt teszi a félelemmel és közelgő halállal teli jelenet legvilágosabb alakjává.
- Egyetlen lámpás. Az áldozatokat világítja meg, a gyilkosokat soha.
- Feltartott kar, mindjárt lelövik. Egyesek sebeket látnak a tenyerén, mint Krisztusén.
- A katonáknak nincs arcuk. Csak egy hosszú puskasor.
- A lábánál a már lelőtt férfiak.
- Mögötte a következők. Van, aki eltakarja az arcát.
- Goya maga kérte, hogy megfesthesse. A spanyol polgárháborúban a kép túlélt egy teherautó-balesetet.
Az 1808. május harmadika Francisco de Goya 1814-es festménye egy francia kivégzőosztagról, amely az 1808. májusi madridi felkelés után foglyokat lő agyon, középpontjában egy fehér inges férfival, aki egy lámpás fényében felemeli a karját; a madridi Museo Nacional del Prado tulajdona.
Mit ábrázol az 1808. május harmadika?
Egy fehér inges férfi felemeli karjait a kivégzőosztag előtt. Goya őt teszi a félelemmel és közelgő halállal teli jelenet legvilágosabb alakjává.
A cím az 1808. májusi madridi felkelést követő kivégzésekre utal. Goya 1814-ben festette a képet, visszatekintve a francia megszállás erőszakára.
Miért csak az áldozatokat világítja meg Goya?
A két csoport között lámpás áll a földön. Megvilágítja az elítélteket és feltárja arcukat, miközben a katonák kilétét rejtve hagyja.
A központi férfi nyitott karjai ellentétben állnak a puskák zárt sorával. Gesztusa mártírképeket idézhet, mégis egy rémült ember mozdulata marad.
A kép egyetlen fénye a földön álló lámpásból jön, ahogy Christine Zappella művészettörténész rámutat. A Fundación Goya en Aragón megjegyzi, hogy kocka alakú, vakító fénye fokozza a kegyetlenséget és a vért a földön. Azt is lehetővé teszi, hogy minden elítélt a maga módján reagáljon: az alapítvány dühöt olvas ki az ökölbe szorított kezekből, gyötrelmet a fehér inges férfiból, könyörgést a keresztbe tett karokból és megbánást a szájhoz emelt kezekből. A katonáknak ezzel szemben nincs arcuk. És nézd meg a férfi jobb kezét: Zappella Krisztus stigmáit látja rajta. (Smarthistory)
Hogyan komponálta meg Goya a kivégzést?
A katonák hátat fordítanak nekünk. Ismétlődő testtartásuk és fegyvereik egyetlen erőként működő csoporttá teszik őket.
Testek hevernek az előtérben, mögöttük újabb foglyok várnak. Goya egyetlen jelenetbe foglalja az utóhatást, a küszöbön álló tettet és a következőktől való félelmet.
Mi történt az 1808. május harmadika című képpel, miután Goya megfestette?
A sötét domb és a távoli város kevés vizuális kiutat ad. A fény újra meg újra visszavezet a fegyverekkel szemben álló emberekhez.
Goya maga kérte ezt a megbízást. 1814. február 24-én a Régenstanácshoz írt levelében felajánlotta, hogy megörökíti a felkelés legjelentősebb és leghősiesebb tetteit. Amit leszállított, az nem győzelmi jelenet volt, és a Fundación Goya en Aragón megjegyzi, hogy az új abszolutista hatalom sem ezt a képet, sem párját, az 1808. május másodikát nem fogadta jól. 1834-re mindkettő a Prado raktárában volt; 1868-ban, a múzeum államosítása után állították ki őket. 1937-ben, a polgárháború idején Valenciába szállítva ez a vászon a bal alsó részén megsérült. Manet és Picasso is merített belőle. (Fundación Goya en Aragón)
Nézd újra a férfi arcát. A kép egy olyan személyen keresztül ad erőt a történelmi eseménynek, akinek félelme látható és egyéni.
A részletek egy pillantásra
Források és további olvasnivalók
- 1808. május harmadika — Prado Múzeum
- A művész életrajza: Francisco de Goya (Wikipédia, angolul)
- 1808. május harmadika (Wikipédia, angolul)
Böngésszen minden festménytörténetet · Gyakran ismételt kérdések