Everyday A Painting

Történet mód

Odüsszeusz és a szirének

John William Waterhouse · 1891 · Olaj, vászon · 100,6 x 202 cm · National Gallery of Victoria, Melbourne

Odüsszeusz az árbochoz kötözte magát, hogy hallhassa a sziréneket. Waterhouse karmokat adott nekik, Homérosz pedig sokkal különösebb ígéretet adott a daluknak.

John William Waterhouse: Odüsszeusz és a szirének. Odüsszeusz egy görög hajó árbocához kötözve áll egy keskeny, sziklás szorosban, miközben a szirének, női fejű madarak, a vitorla körül köröznek, egyikük pedig leszáll a fedélzetre a semmit sem halló evezősök mellé.
Odüsszeusz és a szirének, John William Waterhouse, 1891. Wikimedia Commons · John William Waterhouse · Odüsszeusz és a szirének · 1891 · National Gallery of Victoria, Melbourne, megvásárolva 1891-ben · Közkincs
  1. A szirénnek szépnek kéne lennie. Nézd meg újra. Karmok.
  2. Odüsszeusz maga kérte ezt. Árbochoz kötve, hogy hallhassa a dalukat.
  3. A legénysége semmit sem hall. Viasz minden fülben.
  4. Az egyik a fedélzetre száll, centikre egy evezőstől. A férfi nem hallja őt.
  5. Homérosznál két szirén van. Waterhouse hetet festett.
  6. Madárnők, egy görög vázáról. A kritikusok utálták a karmokat.
  7. Miért kockáztat? A daluk az egész jövőt ígéri neki.
  8. Ő túljutott a dalon. Ezek közül az evezősök közül egy sem jutott haza.

Az Odüsszeusz és a szirének John William Waterhouse 1891-es festménye, amely a hajója árbocához kötözött Odüsszeuszt ábrázolja, miközben a női fejű madarakként megfestett szirének lecsapnak semmit sem halló legénysége körül; a melbourne-i National Gallery of Victoriában látható.

Mit ábrázol Waterhouse Odüsszeusz és a szirének című képe?

Waterhouse azt a pillanatot mutatja Homérosz Odüsszeiájából, amikor Odüsszeusz hajója elsiklik a szirének mellett, akik dalukkal a sziklákra csalták a tengerészeket. Szép nők helyett női fejű madarakként festette meg őket.

Kirké varázslónő figyelmeztetése nyomán Odüsszeusz úgy döntött, meghallgatja a dalt, és túléli. Megparancsolta, hogy kötözzék állva az árbochoz, és ha könyörögne, hogy eloldják, kötözzék még szorosabbra. Homérosznál két embere pontosan így tett.

Miért nem hallja a legénység a sziréneket?

Homérosz Odüsszeusza egy korong viaszt gyúrt puhára a napon, és minden evezős fülébe nyomott belőle. A zenére süketen a férfiak az evezőkre hajoltak, és tovahajtották a hajót a szűk szoroson.

Az egyik szirén magára a fedélzetre ereszkedett, és egészen közel hajol egy evezős arcához. A többiek az árboc és a tat körül köröznek. Waterhouse kézzelfoghatóvá teszi a fenyegetést: szárnyak, tollak, markoló lábak, mind karnyújtásnyira.

Miért festette Waterhouse madárnak a sziréneket?

Homérosz szirénjei egy pár: „két hangunkról” énekelnek. Amikor a képet 1891-ben a Royal Academyn kiállították, a Saturday Review megjegyezte, hogy Waterhouse hetet festett: derékig nők, alattuk madarak.

A madárnők egy i. e. 5. századi görög vázáról származnak, amely a British Museumban van. Néhány kritikus csodálta a tudást, mások groteszknek találták a „keselyűkarmokat”, és azt kérdezték, hogyan énekelhetnének édesen ilyen lények.

A madárnőket nem Waterhouse találta ki. A Royal Academy 1891-es kiállításán a legtöbb kritikus meg volt győződve arról, hogy egy i. e. 5. századi görög sztamnoszról, a British Museumban őrzött tárolóedényről vette át őket, amelyet egy nyomtatott illusztrációból széles körben ismertek. M. H. Spielmann, a Magazine of Art kritikusa elismerte, hogy nehéz lemondani a nőalakú szirének képzetéről, de emlékeztette olvasóit, hogy az arra hajózó tengerészeket a hangjuk, nem pedig a külsejük igézte meg. A The Times kevésbé volt elnéző: hárpiáknak, női arcú ragadozó madaraknak nevezte őket, és kifogásolta, hogy a kép semmit sem érzékeltet abból a dalból, amely Odüsszeuszt fogva tartotta. (National Gallery of Victoria, Melbourne)

Homérosznál a szirének nevén szólítják Odüsszeuszt, és megígérik, hogy aki meghallgatja őket, bölcsebben megy tovább, mert ismernek mindent, ami Trójánál történt, és mindent, ami a világon történni fog. A csali a tudás.

Mi történt az Odüsszeusz és a szirének című képpel 1891 után?

Sir Hubert Herkomer, a National Gallery of Victoria londoni tanácsadója 1891 júniusában 1200 fontért vásárolta meg a festményt, amely az év végén érkezett Melbourne-be. Ott a fogadtatás keményebb volt, mint Londonban. Az Argusnak írt olvasói levelek a közpénz elpazarlásának és a külföldi művészet helyivel szembeni előnyben részesítésének nevezték a vásárlást, két levélíró pedig úgy vélte, Odüsszeusz árbochoz kötözött bűnözőnek látszik. Herkomer 1892-ben nyomtatásban védte meg döntését. A festmény azóta is Melbourne-ben van; 2026. november 6-án az NGV szerint a 19. századi európai festészet galériájában volt látható, az NGV International 2. szintjén. (National Gallery of Victoria, Melbourne)

A hajó kievezett, a legénység eloldozta. De a 12. ének későbbi részében, miután a férfiak megették a Nap marháit, Zeusz villámmal sújtotta a hajót, és mind a tengerbe zuhantak. Egyedül Odüsszeusz élte túl.

A részletek egy pillantásra

  1. A szirénnek szépnek kéne lennie. Nézd meg újra. Karmok.
  2. Odüsszeusz maga kérte ezt. Árbochoz kötve, hogy hallhassa a dalukat.
  3. A legénysége semmit sem hall. Viasz minden fülben.
  4. Az egyik a fedélzetre száll, centikre egy evezőstől. A férfi nem hallja őt.
  5. Homérosznál két szirén van. Waterhouse hetet festett.
  6. Madárnők, egy görög vázáról. A kritikusok utálták a karmokat.
  7. Miért kockáztat? A daluk az egész jövőt ígéri neki.
  8. Ő túljutott a dalon. Ezek közül az evezősök közül egy sem jutott haza.

Hol található Odüsszeusz és a szirének?

National Gallery of Victoria, Melbourne

Források és további olvasnivalók

Fedezz fel egy másik festményt

Böngésszen minden festménytörténetet · Gyakran ismételt kérdések